Gyermekkorunk óta ott él bennünk valamiféle kép róluk, és létük ténye egyfajta természetességgel volt jelen a gondolatainkban. Felnőtt korunkra többségünk talán már csak a fantázia világában talál számukra helyet, és a mesék birodalmába száműzi őket. Felmerül a kérdés: kik is az angyalok? Mi a szerepük az életünkben? Mi a feladatuk?
A görög angelosz szó jelentése: hírnök. Különböző nevek alatt Eurázsia minden kultúrája ismeri; megemlítik már őket az akkád, ugariti szövegek is. Az angyalok változatai az egyes mitológiákban küldönc, trónálló, védelmező, törvényvégrehajtó, lélekvezető szerepet töltöttek be, égitestek mozgatói voltak, csillagok és bolygók megszemélyesítői. A késő antik keresztény angelológia precízen rendszerezi őket. Erre az égi hierarchiára a későbbiekben részletesen is kitérünk.
Atlantisz első korszakában az angyalok szoros közelségben éltek az emberekkel. Az atlantisziak az ő irányításuk és felügyeletük alatt éltek, egy olyan bensőséges és meghitt kapcsolatban, amely Atlantisz felemelkedésének és virágzásának a kulcsa volt. Az angyaloktól, illetve Istentől való elfordulás lett végül az ”Arany Fény Birodalmá”-nak a veszte, Atlantisz második korszakában. Ekkor a „Mi”, illetve az „Ő” helyébe az „Én” lépett. A következmények: félelem és halál.
Az atlantiszi nyelv az angyallényeket az „ang-el” szóösszetétellel határozta meg. Ennek jelentése: életet adó isteni fény. Fény Isten fényéből, erő az Ő erejéből. Napjainkban talán így fogalmazhatnánk: fénylények, energialények, önálló tudattal rendelkező erők.
Atlantiszban 144 angyalnak volt kitüntetett helye; az ő szerepük meghatározó volt a kontinens életében. Közülük is kiemelkedik a 12 királyangyal, akik segítették, irányították és tanították a királyokat, és együttesen fáradoztak azon, hogy a birodalomban azok az alapelvek, amelyek a harmónia, jólét és virágzás zálogai voltak, maradéktalanul megvalósuljanak. E 12 angyalt nem nevükön, hanem feladatkörük alapján szólították.
A velük való kapcsolat, és az angyalokkal való, mély bensőséges kapcsolat – sok más ismerettel együtt – Atlantisz pusztulásával együtt elveszett, és sokáig rejtve maradt. Az angyalok ilyen szintű ismerete, a velük való meghitt kapcsolat, csak sok ezer év múlva, az esszénusok közösségében jelent meg újra. Az „Igazság Tanítója” – ahogyan az esszénusok nevezték alapító atyjukat – Istentől megkapta azt az ajándékot, hogy betekinthetett előző életeibe, és emlékezhetett mindarra a tudásra melynek egykoron birtokában volt. Az angyalok ismerete, szeretete így jelenhetett meg az esszénus közösségekben, felvirágoztatva azokat. Az esszénusok sokszor csodált, meg nem értett, különös képességei, a gyógyítások, bensőséges kapcsolat az állatokkal, növényekkel, a természet egészével, az angyalokkal való intenzív kapcsolat eredménye volt. A 12 királyangyalt ők is ismerték, és két csoportra osztották őket. A következő hat angyalt a Föld Anyához rendelték:
Élet angyala
Öröm angyala
Nap angyala
Víz angyala
Föld angyala
Levegő angyala
Hatot pedig az Égi Atyához. Ezek:
Örökkévalóság angyala
Kreativitás (Munka) angyala
Szeretet angyala
Bölcsesség angyala
Harmónia angyala
Erő angyala
A hét 6 napjának reggelén a Föld Anya egy-egy angyalával meditáltak, esténként pedig az Égi Atya hat angyalának valamelyikével. A napi rítus része volt még a békeszertartás minden délben. Ehhez a béke angyalát hívták segítségül. Az esszénusok a béke hét különböző arculatát különböztették meg:
Béke a testtel
Béke az égi hatalommal
Béke a földi hatalommal
Béke a világegyetemmel
Béke az emberiséggel
Béke a hozzátartozókkal
Béke a lélekkel
Az a mód, ahogyan ők éltek az angyalokkal, ahogyan kommunikáltak velük, modern világunkban is elsajátítható, és talán az első, és egyben elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy világunkban újból béke és harmónia uralkodjon, hiszen ezek megteremtését nem kívül kell kezdenünk, hanem először önmagunkban. Ennek szükségessége talán ma még égetőbb, mint valaha.